Miközben a lakossági fogyasztók 36,4 vagy a rezsicsökkentett fogyasztási határ felett 70,1 forintot fizetnek az elektromos energiáért, a cégeknek ennek többszörösébe, nettó 135 forintba kerül egy kilowattóra. De nemcsak emiatt éri meg sokkal inkább egy vállalkozásnak napenergiára váltani. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.
A vállalkozások fogyasztása sok esetben jóval magasabb az otthoni szintnél, hiszen folyamatosan üzemeltetnek nagy energiaigényű gépeket. Emellett kedvezőbb az időbeni eloszlás: az áramigény túlnyomó része munkaidőben, vagyis a napos órákban jelentkezik, amikor a napelemek termelése a csúcson van. Így nagyon magas lehet az önfogyasztás aránya. Ez a két tényező, valamint a lakossági és a vállalati szegmens árainak különbsége azt eredményezi, hogy számukra mindenki másnál jobban megéri napelemes rendszerek telepítésében gondolkodni. A jelenlegi árak mellett – amelyeknek a csökkenésére nem igazán lehet számítani – már néhány év alatt visszahozza a beruházás az árát.
Technikailag nagyon sok esetben a céges tulajdonban lévő napelemek is visszatáplálhatják az áramfeleslegüket a hálózatra. A szabályok szerint ha az ingatlan belterületen van és a hálózati csatlakozási feszültsége 1 kV (azaz 1000 V) alatti, akkor ez kisfeszültségnek minősül. Számukra 150 kW inverter (vagyis AC-) oldali teljesítményig engedélyezett a visszatáplálás. A hálózati csatlakozási feszültség jellemzően 0,4 kV, így ebbe a kategóriába nagyon sokan beleférnek. 150 kW-os inverterre ráadásul akár 220 kWp-nyi napelemmodul is telepíthető, túlméretezésből adódó teljesítményvesztés nélkül.
Ha az ingatlan külterületen helyezkedik el, akkor a szabályok némiképp eltérőek: a hálózati csatlakozás feszültsége ugyancsak 1 kV-ban maximalizált, de legfeljebb 50 kW inverteroldali teljesítményig lehet visszatáplálni.
Jogilag ezek a rendszerek 50 kW alatt háztartási méretű kiserőműnek (HMKE), a fölött pedig egyszerűen kiserőműnek minősülnek.
Természetesen a tavaly novemberben bevezetett visszatáplálási tilalom a cégekre is vonatkozik. A legfrissebb hírek szerint ennek a feloldása szakaszosan fog történni és a nyár végén kezdődik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy most elindított beruházás jó eséllyel már az első naptól visszatáplálhat, legrosszabb esetben pedig csak néhány hónapig nem tud élni ezzel a lehetőséggel.
Ha egy céges telephely hálózati csatlakozási feszültsége meghaladja az 1 kV-ot (35 kV-ig középfeszültségű, felette pedig nagyfeszültségű kategóriába tartozik), akkor viszont egyáltalán nincsen lehetőség visszatáplálásra. Ez önmagában nem probléma: egy megfelelően méretezett rendszer teljesítményének nagyon nagy részét amúgy is azonnal felhasználják a cég elektromos eszközei.
Közép- és nagyfeszültségű (szakmai rövidítéssel KÖF és NAF) csatlakozáson minden esetben szükség van aFRR akkreditációra. Ez határozza meg, hogy miként kell kialakítani a napelemes rendszer távolról történő vezérlését – vagyis hogy a rendszerirányító MAVIR fel- és le tudja adott esetben kapcsolni –, illetve kell-e aggregátor szolgáltatóval szerződni és/vagy akkumulátoros tárolókapacitást kiépíteni.
Amennyiben egy ilyen KÖF vagy NAF csatlakozású rendszernek engedélyezik a visszatáplálást, akkor a többlettermelést az erre szerződött energiakereskedő fogja megvásárolni.
Ha egy céges napelemrendszer bármilyen okból nem táplálhat vissza, akkor úgynevezett vissz-watt védelmi megoldásokra van szükség. Ennek első eleme, hogy a rendszer működése során egy minimális fogyasztásnak folyamatosan lennie kell. Ez az inverterteljesítmény nagyjából 5%-a. Vagyis 100 kW-os inverter esetén minimum 5 kW: ha a pillanatnyi fogyasztás ennél alacsonyabbra csökken, a napelemes rendszer lekapcsol. Ezt a minimális sávot hívja haircutnak a szakzsargon.
Mivel visszatáplálni egyáltalán nem lehet, ezért a rendszer teljesítménye ezen minimum felett sem haladhatja meg a pillanatnyi fogyasztást. Vagyis hiába tudna akár 100 kW-ot leadni, ha az éppen működő eszközök csak 10 kW-ot használnak fel, akkor erre a szintre fogja magát leszabályozni.
Az ilyen rendszereket ezért úgy kell méretezni, hogy egy teljes év negyedórás blokkokban mért fogyasztási adatait vesszük alapul. Hiszen hiába magas egy cég éves áramigénye, ha magas és alacsony fogyasztású blokkok váltják egymást (például 3-4 óránként bekapcsolnak egy nagyobb teljesítményű gépet), akkor a rendszert nem a csúcsértékekhez, hanem az állandó igényszinthez kell tervezni.
Szakembereink már számos vállalati napelemes rendszer építésében közreműködtek. Néhány érdekesebb referenciamunkánkról a linkekre kattintva olvashat: kimondottan nagy teljesítményű és összetett rendszer egy állattartó telepen, egy nagy áramigényű baromfikeltető telephely, és egy kisebb, de még mindig jelentős fogyasztású autószerelő műhely példáján.
Ha szeretne többet tudni arról, hogyan segíthet egy napelemes rendszer az ön cégének, keresse szaktanácsadónkat!
