Nemrégiben kiderült, ismét módosulnak a háztartási méretű kiserőművekre, egyszerűbben az otthoni napelemekre vonatkozó jogszabályok. Lantos Csaba energiaügyi miniszter bejelentése értelmében egyrészről a bekapcsolt, termelő rendszerek tulajdonosai, másrészről a napelemek létesítésére az igényüket 2023. szeptember 7-ig bejelentők tíz éven keresztül évi szaldós elszámolásban maradhatnak. Utóbbiak viszont csak abban az esetben, ha 2025 végéig meg is építik a rendszert. Mindenki más pedig bruttó elszámolásba kerül. Éves szaldó, havi szaldó vagy bruttó? Ebben a cikkünkben foglaltuk össze, mi a különbség.
Mivel a közelmúltban gyakran változott a napelemek jogi környezete, amit nem volt egyszerű nyomon követni, ezért készítettünk egy segédanyagot. Összegyűjtöttük kronológiai sorrendben, hogy miként változtak a háztartási méretű kiserőművek termelését érintő jogszabályok az elmúlt években, és mi várható a későbbiekben.
EU-irányelv a szaldó megszüntetéséről
2019. június 5-én jelent meg a 2019/944-es EU irányelv a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról. Az irányelv részletesen leírja a szabad szolgáltatóválasztás kereteit, a piaci alapú ellátási árak és az új termelő kapacitások létesítésének szabályait. Számunkra a legfontosabb a 15. cikk 4. bekezdése: ez rendelkezik arról, hogy 2023. december 31-ét követően szaldós elszámolást lehetővé tevő szerződést új felhasználóval nem lehet kötni. Fontos ehhez hozzátenni, hogy az irányelv a már meglévő szaldós szerződésekkel kapcsolatban csak annyit tartalmaz, hogy aki szeretne, annak lehetőséget kell biztosítani bruttó elszámolásra váltásra. Az Unió egyáltalán nem várta el, hogy a meglévő szaldós szerződéseket bármilyen formában – például havi elszámolásúra – módosítsuk.
Bruttó elszámolás a magyar jogszabályban
2020. december 31-én jelent meg a Magyar Közlöny 2020/298 számában a 721/2020. (XII. 31.) Korm. rendelet, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet módosításáról. A kormányrendelet a villamosenergia-törvény végrehajtási rendeletének (Vet Vhr) 5. §-át módosítja, azt kiegészíti az 5a és 5b pontokkal.
A Vet Vhr 5. § (5) bekezdése szerint, „Ha a háztartási méretű kiserőmű a csatlakozási ponton a közcélú hálózatba villamos energiát betáplál, akkor a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetőjével, mint felhasználóval jogviszonyban álló villamosenergia-kereskedő, illetve egyetemes szolgáltató elszámolási időszakonként a hálózatba összesen betáplált és vételezett villamos energia vonatkozásában a felek megállapodása szerint havi, féléves vagy éves szaldó elszámolást alkalmaz.” Ez a szövegrész nem változott az eredeti Vet Vhr-het képest.
A Vet Vhr 5. §-ának módosuló 5a pontja írta le, hogy a villamosenergia-kereskedő a felhasználó kérésére olyan elszámolást alkalmaz, amelyben az alkalmazott elszámolási időszaktól függetlenül szaldó nem képezhető és a hálózatba betáplált és vételezett villamos energia mennyisége külön-külön kerül megállapításra. Ez lényegében a bruttó elszámolás definíciója, amikor a szolgáltató nem egyenleget von, hanem minden, a hálózatból elfogyasztott kilowattórát kiszámláz és ugyanígy minden visszatáplált kilowattórát kifizet.
Az 5b pont szerint a villamosenergia-kereskedő a 2024. január 1. napját követően létesített háztartási méretű kiserőmű és villamosenergia-tároló esetén kizárólag olyan elszámolást alkalmazhat, amelyben az alkalmazott elszámolási időszaktól függetlenül szaldó nem képezhető és a hálózatba betáplált és vételezett villamos energia mennyisége külön-külön kerül megállapításra. Vagyis a fenti uniós irányelvvel összhangban rögzítették a bruttó elszámolás januári bevezetését.
Visszatáplálási tilalom
2022. október 26-án a Magyar Közlöny 2022/173 számában két érdekes rendelet is megjelent. Az egyik a 413/2022. (X. 26.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet idején a háztartási méretű kiserőművek közcélú hálózatba történő feltáplálásának kérdéseiről. Ez a jogszabály tiltotta meg a hálózatba kitáplálást a tavaly november 1-je után bejelentett napelemek esetében, emellett előírta, hogy csak az a háztartási méretű kiserőmű helyezhető üzembe, amely kizárólag saját villamosenergia-fogyasztásának kielégítése érdekében termel villamos energiát. Akkor leginkább ettől volt hangos a sajtó – nem véletlenül, hiszen a napelemesek számára ez kifejezetten kedvezőtlen fejlemény. Tisztult a kép 2023 márciusában: a 112/2023. (III. 31.) Korm. rendeletben szerepelnek az eleve ideiglenesre tervezett korlátozás feloldásának lépései. Ez a rendelet egyébként 2025. január 1-ig van hatályban, európai uniós elvárás, hogy addig az ország egész területén vezessék ki a visszatáplálási tilalmat.
Ugyanabban a 2022 októberi közlönyben jelent meg a 414/2022. (X. 26.) Korm. rendelet a naperőművek hálózati csatlakozásának gyorsításához szükséges intézkedésekről és a mikrogridek létrehozásáról. Itt az 1. § a 2007. évi LXXXVI. törvény (Vet.) 39. § (1) pontját módosítja és lehetővé teszi, hogy felhasználási helyen magánvezeték létesüljön és ezt mással meg lehessen osztani. Tehát létrejött a jogi háttér, hogy a napelemes túltermelést visszatáplálás helyett közös megegyezéssel. elajándékozzuk/eladjuk a szomszédoknak.
Havi szaldó
2022. november 18-án jelent meg a Magyar Közlöny 2022/189 száma és ebben a 13/2022. (XI. 18.) MEKH rendelet, mely a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak alkalmazási szabályairól szóló 10/2016. (XI. 14.) MEKH rendelet (RHD rendelet) és a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak meghatározásának a 2021. április 1. napjával induló árszabályozási ciklusra vonatkozó keretszabályairól szóló 12/2020. (XII. 14.) MEKH rendeletet módosítja.
A 2. § az RHD rendelet 9. §-át módosítja, kiegészíti a 2a és 2b pontokkal. A 2a szerint háztartási méretű kiserőművek esetében a mérési intervallumokban mért, irányonként elkülönített és összegzett mennyiségek különbsége alapján kell a forgalomarányos rendszerhasználati díjakat megfizetni (szaldó). A (2a) bekezdéstől eltérően a forgalomarányos rendszerhasználati díjakat az adott elszámolási időszakban az irányonként elkülönített és összegzett villamosenergia-mennyiségek alapján, irányonként kell elszámolni és megfizetni (bruttó). Az RHD rendelet 9. §-ának (1) bekezdése szerint a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak meghatározásának keretszabályairól szóló rendelet szerint a Ft/kWh mértékegységben megállapított rendszerhasználati díjakat (a továbbiakban: forgalomarányos rendszerhasználati díjak) a villamos energia egész számú kWh-ban – a (2)-(6) bekezdésben foglaltakat is figyelembe véve – meghatározott havi mennyisége után kell megfizetni. Egyszerűbben: havi (vagy bármilyen) szaldónál az elszámoláskori egyenleg, míg bruttónál a teljes fel- és letáplálás után kell rendszerhasználati díjat fizetni.
Az MVM Next Egyetemes villamosenergia-szolgáltatói üzletszabályzatának 8.5.2 pontja rendelkezik a háztartási méretű kiserőműre vonatkozó speciális szabályokról és hivatkozik az RHD rendelet 9. §-ának módosításaira. Ebben részletesen leírja az a) szaldó, illetve a b) bruttó elszámolás menetrendjét. Szaldó esetén a betáplált villamosenergia-mennyiség elszámolása szaldós elszámolással történik a csatlakozási pont leolvasási gyakoriságának megfelelően.
Visszautalva a korábbiakra: a VET Vhr 5. § (5) bekezdése szerint a szaldó lehet éves, negyedéves vagy havi. Azaz, ha évente olvassák le az órát, akkor éves szaldó, ha havonta, akkor havi szaldó. A jogszabály ezt eddig is lehetővé tette, most is lehetővé teszi. A tavalyi változásbejelentések közepette a MEKH is kiadott egy közleményt, amelyben alátámasztotta: havi szaldót fognak bevezetni.
Merre tovább?
Összeurópai szinten körvonalazódik a tendencia, hogy a szaldós elszámolást szépen lassan minden olyan tagállam kivezeti, amelyik egyáltalán alkalmazott ilyet. Ki lassabban, ki gyorsabban, ki ügyesebben, ki ügyetlenebbül, ki szerencsés, ki kevésbé szerencsés kommunikációval. A hazai energiapolitika egyértelműen nem a legjobb megoldást választotta az átmenetre és mindezt rosszul is kommunikálta. A legfrissebb – jogszabályba jelen cikk írásáig amúgy még nem foglalt – miniszteri bejelentés nyomán azonban fellélegezhetnek a napelemtulajdonosok. A közelmúltban telepített és a jelenleg engedélyezési-telepítési szakaszban lévő rendszerek gazdáinak jó ideig nem kell az energiafogyasztásával különösebben foglalkoznia. Az éves szaldó rendkívül kényelmes kereteket és gyors megtérülést jelent számukra.
Az irány azonban egyértelmű: a változás előbb-utóbb minden napelem-tulajdonost el fog érni. A tíz évben maximált szaldó mindenkinél lejár idővel, az új telepítések pedig már eleve bruttó elszámolással indulnak. A változások mindenkit abba az irányba terelnek, hogy elsősorban a saját energiaellátását próbálja megoldani napelemmel. Növelni kell az önfogyasztás mértékét – a programozható elektromos eszközök fogyasztását a lehető legnagyobb arányban napközbenre, a napelemes csúcstermelés idejére időzíteni. Szemléletváltás és új megoldások kellenek. Többek között erről is szól a Világos, mint a Nap! podcast összes adása.