Sokáig úgy tűnt, a jövő év elejétől megváltozik a napelemes rendszerek tulajdonosai számára elérhető elszámolási mód. Az év végig üzembe helyezett rendszerek tíz éven keresztül szaldós elszámolásban maradhatttak volna, de az eddig megszokott éves szaldó havira módosulna. A változás tényét először a Magyar Energtikai és Közműszabályozási Hivatal 13/2022 (XI. 18.) számú rendelete fogalmazta meg, majd 2023 augusztusában Lantos Csaba energiaügyi miniszter is megerősített egy videójában.
Cikkünk megírása óta azonban újabb változás történt: Lantos Csaba ezúttal is videóban jelentette be, hogy megmarad éves keretek között a szaldóelszámolás. Mindazok, akiknek működő napelemes rendszere van, vagy legkésőbb 2023. szeptember 7-ig bejelentették az igényüket, a telepítéstől számított 10 éven keresztül éves szaldóban maradnak. A még nem kész, de a határidőig bejelentett napelemes rendszereket 2026. január 1-ig kell beüzemelni. Aki viszont ebből kicsúszott és csak a jövőben indítja el a napelemes beruházását, bruttó elszámolásba kerül.
Röviden bemutatjuk, mi a különbség az éves és a havi szaldós, valamint elszámolási mód között és miért érdemes az új feltételekkel is elindítani a napelemes beruházásokat. Ha olvasás helyett inkább hallgatna minket, akkor az alábbi videót ajánljuk a napelemekkel kapcsolatos változásokról. Ha pedig elsődlegesen a számok érdeklik, akkor ide kattintva megnézheti, egy átlagos fogyasztású családi ház esetében hogyan alakul hónapról hónapra a villanyszámla a különböző elszámolási módokkal.
Hogyan termel a napelem?
Ha süt a nap és a rendszerünk termel, akkor minden bekapcsolt elektromos eszköz a napelemekről kapja az elektromos energiát. Ezt nevezzük önfogyasztásnak – minél magasabb az aránya, annál jobb. Ha a rendszer termelése magasabb, mint a pillanatnyi szükséglet, akkor a többletet betáplálja az elektromos hálózatba, gyakorlatilag eladja a szolgáltatónak. Ha viszont a fogyasztás magasabb (például naplemente után), akkor a hagyományos módon, a szolgáltatótól kell áramot vásárolni. Más a helyzet természetesen, ha nemcsak napelemeink, hanem akkumulátoraink is vannak. Ilyenkor az inverter a fel nem használt áramot az akkukba tölti és csak akkor táplál vissza, ha azok már tele vannak. Naplemente után pedig elsőként az eltárolt energiához nyúl hozzá. Azonban kevés az ilyen rendszer, mert az akkuk beszerzése jelentős költség.
Éves szaldós elszámolás
Éves szaldós elszámolás esetén a szolgáltató évente egyszer olvasta le az oda-vissza mérő villanyórát, és mindössze az egész éves termelés és fogyasztás egyenlegét kell kifizetni – vagy éppen visszaigényelni, ha többlet keletkezett. Ez a megoldás nagyon kedvező a napelemtulajdonosoknak, hiszen egy megfelelően méretezett rendszer nyári többlettermelése kiegyenlíti a téli fogyasztást, a villanyszámla pedig nagyjából nullázható. Kevésbé kedvező a felállás szolgáltatói szempontból, hiszen a napelemes ingatlanok gyakorlatilag akkumulátorként használták a hálózatukat, méghozzá teljesen ingyen. A villanyszámlába beépített rendszerhasználati díjat ugyanis azért fizetjük, hogy a szolgáltató ebből fedezze a hálózat szükséges karbantartását és fejlesztését. Éves szaldó mellett azonban gyakorlatilag nulla a rendszerhasználati díj annak ellenére, hogy az áramfogyasztás egy jelentős hányada ugyanúgy a hálózatból jön, mint a napelem nélküli ingatlanokban. A napelemes rendszerek számának növekedésével ez egyre kevésbé volt fenntartható.
Havi szaldós elszámolás
Sokáig úgy tűnt, a jövő évtől havi szaldó fogja felváltani az éves szaldós elszámolást. Ekkor a legnagyobb különbség, hogy az elszámolás nem évente, hanem havonta történik. Vagyis az áramszolgáltató minden hónapban leolvassa a villanyórát és kiszámlázza vagy kifizeti a termelés és a fogyasztás egyenlegét. Változatlanul megmarad az az előny, hogy a napközbeni termelési plusz kompenzálja az esti fogyasztást, de az évszakok közti kiegyenlítés lehetősége megszűnik. A napelemeseknek a téli hónapokban újra lesz villanyszámlájuk, míg nyáron hónapokon keresztül visszaigényelhető többlettel fognak zárni. A legnagyobb probléma azonban nem ez, hanem hogy a szolgáltató a vásárolt áramot az elérhető információk szerint normál piaci áron számolta volna el (vagyis a rezsistop határig 35, afölött 70 forintba kerül), a visszatáplált energiáért azonban mindössze 5,6 forintot fizetne. (Nem kizárt egyébként, hogy ezek az összegek módosultak volna az év végéig) A napelemesek azonban még ezzel a megoldással is jól jártak volna, hiszen az év jelentős részében továbbra is nulla maradna a villanyszámla (sőt, a túltermelés árát vissza is kapják), a többi hónapban pedig jóval alacsonyabb, mint korábban.
A jelenlegi jogszabályok szerint a napelemes rendszerek tulajdonosai maximum 10 évig maradhatnak szaldós elszámolásban. Ami a legfrissebb fejlemények szerint mindenki számára az éves szaldót fogja jelenteni. Aki tíz évnél régebben telepítette a rendszerét, az viszont már a jövő évtől bruttó elszámolás szerint tud szerződni az áramszolgáltatóval, aki pedig már bejelentette az igényét és 2025. december 31-ig üzembe is helyezi a napelemeket, akár 2035-ig élvezheti a kedvezőbb elszámolás előnyeit. A többiek számára időarányosan rövidebb lesz a még a szaldóban tölthető időszak.
A változás bennünket is érint, a Világos, mint a Nap! podcast lenti adásában szakértőnk, Ragoncza Ádám a saját háza példáján beszél róla, mit jelent majd az új elszámolási mód.
Bruttó elszámolás
A jövőben elindított napelemes projektekre viszont már biztosan bruttó elszámolás fog vonatkozni. Ez nem újdonság, egy meglehetősen sokszor hivatkozott EU-irányelv szerint nem köthetőek új szaldós szerződések, a fent már részletezett fenntarthatósági problémák miatt. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy aki még nem jelentette be az igényét napelemes rendszer telepítésére, vagy megtette ugyan, de a 2025 év végi határidőig nem fejezi be a kivitelezést, annak bruttó elszámolással kell terveznie.
Ennek a lényege, hogy az áramszolgáltató nem a visszatáplálási és a hálózati fogyasztás egyenlegét nézi, hanem minden egyes elfogyasztott kilovattórát kiszámláz és minden egyes kitáplált kilowattórát kifizet. Egy gyakorlati példával: ha egy napelemtulajdonos egy adott hónapban 200 kWh áramot fogyaszt a hálózatból, miközben 300 kWh napenergiát táplál vissza, akkor havi szaldós elszámolás mellett a szolgáltató a +100 kWh-nyi különbözetet kifizeti számára 560 forintért. Bruttó elszámolás mellett ugyan 1680 forintot fog kapni a teljes termelési többletért, viszont 7000-et kell fizetnie a hálózati áramért, vagyis 5320 forintos villanyszámlája lesz a hónap végén.
A bruttó elszámolás egyértelműen kedvezőtlenebb a havi szaldónál, hiszen az éjszakai fogyasztást sem lehet a napközbeni túltermeléssel kiegyenlíteni. A napon belül kompenzáció lehetőségének bezáródására viszont a kézenfekvő válasz az önfogyasztás növelése, ami a napelemek megtérülésének a kulcsa lesz a jövőben.
Tudatos energiafogyasztás
Alapszabály ugyanis, hogy a napelemekről közvetlenül felhasznált energia abszolút ingyen van, ezt semmilyen elszámolási mód nem befolyásolja. Egy most épített napelemrendszer várhatóan legalább 30 évig termelni fog. A műszaki paraméterei alapján nagyon pontosan kiszámolható a várható termelése és ez alapján azt is meg tudjuk mondani, hogy a tulajdonosnak nagyjából 20-25 forintba fog kerülni minden egyes kWh a rendszer élettartama alatt. Akkor is ennyi, ha felhasználja és akkor is, ha a ötödáron eladja a szolgáltatónak. Egyértelmű, hogy sokkal jobban megéri felhasználni. Főleg, mivel a következő 30 évben bármeddig emelkedhet az áramár és bárhogyan változhat a szabályozás, ez a 20-25 forint állandó. A napelemek rendkívül üzembiztosak, élettartamuk alatt többnyire sem javítást, sem karbantartást nem igényelnek. A napenergia költsége lényegében a rendszer megvásárlása és telepítése. Szóval ha az a kérdés, hogy megéri-e a jelenlegi rezsicsökkentett ár alatt kapni az áramot harminc éven keresztül, akkor erre elég egyértelmű a válasz: igen, megéri.
A napelemtulajdonosoknak viszont arra kell törekedni, hogy az elektromos eszközeiket a lehető legnagyobb arányban napközben működtessék, hiszen a visszatáplálás már korántsem olyan jó üzlet. Például időzítsék úgy a villanybojlert, hogy reggel kapcsoljon be. Vagy programozzák a napos órákra a mosógépet, mosogatógépet. Ha villanyfűtés van az ingatlanban, akkor érdemes napközben 1-2 fokkal melegebbre fűteni a helyiségeket – hiszen ez napenergiával történik, aminek nincsen többletköltsége. Ellenben ha este hálózati áramról kezdjük el felfűteni a nappal kihűlt szobákat, akkor sokkal rosszabbul járunk anyagilag. A villanyfűtéssel kapcsolatos tudnivalókról a Világos, mint a Nap! podcast adásában részletesebben is beszélgettünk.
Az önfogyasztás növelését azzal kell kezdeni, hogy felmérjük, milyen elektromos eszközöket használunk és ezeknek mekkora az áramigénye. Innentől kezdve már csak némi tervezés és odafigyelés kérdése, hogy ezeket hogyan időzítjük. A korszerűbb berendezések általában már programozhatóak, de léteznek kiegészítő technológiák is, mint például a Fronius Ohmpilot, amellyel időzíthető az áramfogyasztás.
A tudatos energiafogyasztás azért is rendkívül fontos, mert az energiapolitikai trendek afelé mutatnak, hogy előbb-utóbb Magyarországra is megjelenik az elektromos energia dinamikus árazása a napelemek nélküli, átlagos fogyasztók számára is. Ez azt jelenti, hogy az áramár nem állandó, hanem napszakonként változik a termelés és az igények függvényében. Az energiatermelés jelenleg kifejezetten kiegyensúlyozatlan: nappal elég gyakran többlet keletkezik, az esti (17-22 közötti) csúcsigény idején pedig drágán termelő többeltkapacitásokat kell bevonni. Vagyis célszerűbb lenne többet fogyasztanunk nappal és kevesebbet este, ezt pedig várhatóan előbb-utóbb az árazás is ösztönözni fogja.
Ha további érdekességekre kíváncsi a napelemekkel kapcsolatban, hallgasson bele a Világos, mint a Nap! podcast adásaiba! Ha pedig saját napelemes rendszert szeretne, keresse szaktanácsadónkat!
