Mi a különbség a bruttó elszámolás és a szaldós elszámolás között? Mire kell felkészülnie annak, aki napelemes beruházásban gondolkodik? Mutatjuk a matekot konkrét példákon levezetve!
Megérkezik a bruttó elszámolás
Egy jól átgondolt, megtervezett és kiépített napelemrendszerrel komoly megtakarítások érhetőek el, miközben a bolygónkat is fenntarthatóbbá tesszük, a kellemes és a hasznos találkozása.
Ehhez azonban fontos hozzátenni, hogy a napelemek telepítése jelentős befektetést igényel – emiatt a megtérülési idejük kulcsfontosságú tényező. Ennek kiszámítása számos dologtól függ, mint például:
- a napelem rendszer teljesítményétől,
- a földrajzi elhelyezkedéstől,
- az ingatlan tájolásától,
- a napsütéses órák számától,
- és az energiaszolgáltatók által kínált tarifáktól.
Mindezeken kívül kiemelten fontosak az adott elszámolási módszerek is – legyen az akár szaldós vagy bruttó elszámolás –, ezek ugyanis jelentősen befolyásolják a rendszer gazdaságosságát és a befektetés megtérülésének idejét.
A költséghatékonysághoz a precíz tervezés mellett tehát a magyar szabályozások alapos ismeretére is szükség van, hiszen az elmúlt időszakban és az előttünk álló években is komoly változásokra számíthatunk.
Mit érdemes tudni minderről?
Alapértelmezett bruttó elszámolás napelemek telepítésekor
Az elszámolási módok a napelemes rendszerekben termelt energia és a hálózatból felvett energia mérésének és számlázásának különböző módjait jelentik.
A leggyakrabban alkalmazott, és idehaza elérhető elszámolási módszerek:
- a szaldós elszámolás,
- és a bruttó elszámolás.
Mindkettő rendszer eltérő módon határozza meg a fogyasztók által fizetendő összeget vagy a hálózatba visszatáplált energia díjazását. A hálózatba feltöltött áramtöbbletünket a szolgáltató megvásárolja tőlünk, míg az ugyanonnan vételezett áramért fizetnünk kell. Hogy pontosan mennyit, az adja a szaldós és a bruttó elszámolás különbségét.
Az elszámolási rendszer korábban önként választható volt, a helyes döntést viszont számos tényező befolyásolta, például:
- a rendszer mérete (telepített napelemes rendszer kapacitása),
- a fogyasztó profilja (a helyszín energiafogyasztása vagy a napsütéses órák száma),
- és a rendszer tulajdonosának céljai (a saját energiaszükséglet kielégítése vagy profitszerzés).
2024-től azonban az újonnan telepített rendszerek számára már nem elérhető a szaldós elszámolás, tehát alapértelmezetté válik a bruttó elszámolás napelemek telepítésekor.
De mi a különbség a bruttó és a szaldós elszámolás között, miként magyarázható el egyszerűen a bruttó elszámolás elve vagy a szaldó elszámolás jelentése?
Napelem bruttó elszámolás jelentése
A bruttó elszámolás nagyon fontos különbsége, hogy a szolgáltató alacsonyabb áron veszi át tőlünk az áramfeleslegünket, mint amennyit mi vagyunk kénytelenek fizetni a hálózatból átvett energiáért.
Nézzük ezt meg egy példán – és a számítás egyszerűsítése érdekében hagyjuk ki a képletből a 210 kWh átlagfogyasztást, vagy a céges áramvásárlást, hiszen a többfajta áramár egy kicsit megbonyolítaná a számolást. Fontos azonban, hogy akinek éves szinten a fogyasztása meghaladja a 2520 kWh átlagárat – azaz a havi 210 kWh átlagfogyasztást – , az már nem 36 (pontosabban 36,4) forintot fizet az átlagfogyasztás felett kilowattóránként, hanem 70 (pontosabban 70,1) forintot. Ugyanez igaz a cégekre is: nekik sajnos nem jár kedvezményesen az áram, így magasabb költségekkel kell kalkulálniuk.
Tegyük fel, hogy 3600 kWh egy család éves áramfogyasztása, ami 131 040 forintos számlát jelent. A napelemes rendszer azonban megtermel évi 3500 kWh-t.
A háztartás a napelemről közvetlenül felhasznál 1400 kWh áramot, aminek az értéke 50 960 forint.
A 2100 kWh többletünkért viszont a szolgáltató csak 5 forintot fizet kilowattóránként, vagyis összesen 10 500 forintot.
Eközben a hálózatból vételezett 2200 kWh továbbra is 36.4 Ft/kWh-ba, vagyis 80 080 forintba kerül.
A különbözet, amit ki kell fizetnünk, 69 500 forint. Nem járunk rosszul: az éves villanyszámlán megspórolunk 61 540 forintot.
Ez tehát a napelem bruttó elszámolásának számszerűsített levezetése. De hogyan fest mindez szaldós elszámolással?
Napelem szaldó elszámolás jelentése
Szaldós elszámolásnál az áramszolgáltató ugyanakkora egységáron veszi meg tőlünk az áramot, mint amennyit nekünk kell fizetni érte.
Fontos azonban tudni, hogy szaldós elszámolás az újonnan belépőknek 2024-től már nem létezik – ettől az évtől minden új napelemes háztartás bruttó elszámolásba kerül. Aki azonban 2024 előtt telepítette a napelemeket, az a telepítéstől számítva még 10 évig szaldós elszámolásban maradhat.
Nézzük meg mindezt egy konkrét példával – és most az egyszerűség kedvéért ismét hagyjuk ki a képletből a többfajta áramárat.
Vegyünk ismét egy évi 3600 kWh-t fogyasztó háztartást, ami 131 040 forintos villanyszámlát fizetne alapesetben. De a házon működik egy 3 kW-os napelemes rendszer, ami kedvező feltételekkel évi 3500 kWh áramot tud megtermelni.
Ebből 1400 kWh-t, vagyis 50 960 forintnyit közvetlenül felhasználunk, ez nem kerül be az elektromos hálózatba.
A fennmaradó 2100 kWh-t eladjuk az áramszolgáltatónak, aki ezért nullszaldós elszámolásnál szintén 36.4 forintot fizet kilowattóránként. Ez összesen 76 440 forint.
A termelés egyenetlensége miatt viszont 2200 kWh-t meg kell vennünk az áramszolgáltatótól szintén 36.4 forintért, ez 80 080 forintba kerül.
Szaldós elszámolásnál évente egyszer olvassa le a szolgáltató a villanyórát és a különbözetet kell mindössze kifizetnünk. Jelen példában ez 100 kWh, 3 640 forint, vagyis ennyi az éves villanyszámlánk. Megtakarítottunk 127 400 forintot. Jól hangzik?
Előfordulhat olyan eset is, amikor az éves elszámolásnál többletünk keletkezik. Ezt viszont a szolgáltató a 36 Ft/kWh-s árnál kedvezőtlenebb tarifával fizeti ki nekünk. Ezért nem igazán éri meg a napelemes rendszerünket túlméretezni, mert a bevételünk nem növekedik annyival, amennyivel többe kerül a nagyobb rendszer.
A fenti számok alapján egyértelmű, hogy önmagában a szaldós elszámolással jóval rövidebb idő alatt térül meg egy napelemes beruházás. A bruttó elszámolás napelemek telepítésekor azonban 2024-ben alapértelmezetté válik.
A mi számításaink és tapasztalataink az Energiatakaréknál egyértelműen azt mutatják, hogy a szaldó már nem fenntartható. A nyugati piacokon abszolút az önfogyasztás maximumáig tervezett rendszerek a jellemzők. Ez azt jelenti, hogy mindenki úgy méretezi a napelem rendszerét, hogy a megtermelt villamos energiát el is tudja fogyasztani helyben. Ez végső soron azt eredményezi, hogy már jóval kisebb rendszereket éri meg telepíteni, mint eddig (önfogyasztás maximumáig).
Ha az egyszerű matekot nézzük, akkor 2023-ban még mindig a legjobb választás az, ha mielőbb telepítjük napelemes rendszerünket és így bekerülünk a szaldós elszámolásba.
Ha kíváncsi további hasznos információkra és érdekességekre a napelemes rendszerekkel kapcsolatban, akkor hallgassa a Világos, mint a Nap! podcast adásait. Ha pedig egy saját napelemes rendszer előnyei érdekelnék, keresse ajánlatkérésért szaktanácsadóinkat!
