2021. december 25-én hagyta el a Guyana Űrközpontot az egyedülálló James Webb űrteleszkóp.
Önmagában már az is egyedivé tenné ezt a szerkezetet, hogy több, mint húsz év tervezés után 14 országból és 9 időzónából érkeztek kivitelezők a Kourou melletti űrrepülőtérre, akiknek olyan természet adta viszontagságokkal is meg kellett küzdeniük, mint földrengések, hurrikánok vagy futótüzek. A James Webb valódi egyedülállósága, hogy a világ legnagyobb és legerősebb űrteleszkópja, amit a nemzetközi űrállomáshoz és számos más űreszközhöz hasonlóan napenergiával működtetnek.
A teleszkópra egy napelemtömböt szereltek fel, ami majd az űrben hasznosíthatja a napenergiát. A kilövéstől számítva egy rövid élettartamú (nagyjából 30 perc) akkumulátor segíti a szerkezetet, amely az űrbe éréskor lemerül. Ezután lép életbe az 5 panelból álló, 6 méteres napelemtömb, ami a gép „meleg oldalán” folyamatosan a Nap felé néz és a napenergiát elektromos árammá alakítja.
Érdekesség, hogy az űrtávcső két meleg és két hideg oldallal rendelkezik. Míg előbbin a napelempanelek teljes kapacitással termelik az energiát, utóbbin oldalát folyamatos hűtés alatt kell tartaniuk, mivel az optimális hőmérséklet a teleszkóp számára -233 C°, de van olyan műszere, amelyet -267 fokra kell lehűteni.
A gépezet működtetéséhez csupán annyi energiára van szükség, mint egy ebéd felmelegítéséhez a mikrohullámú sütőben: 1 kW-ra. A napenergia a szerkezet teljes energiaellátását képes biztosítani, neki köszönhetően a teleszkóp 1,5 millió kilométer távolságot tesz meg a Földtől és várhatóan 10-15 éven keresztül szolgáltat majd adatokat. Korszerű műszereinek és minden eddiginél nagyobb, tükrös teleszkópjának köszönhetően a James Webb áttörést jelenthet a csillagászatban.
Fotó: NASA/Chris Gunn
