Az energiatárolás jövője

Földünk jelentős részén hozzászoktunk, hogy áramellátottságunk folyamatosan rendelkezésünkre áll. Ezt a számtalan típusú és mennyiségű erőműveknek köszönhetjük.

A problémát az veti fel, hogy éjszaka nincs akkora kereslet az áramra, emiatt szükség van a rendszer szabályozására. Magyarországon jelenleg gázturbinás erőművekkel egyenlítik ki, viszont ezekhez fosszilis tüzelőanyagokat használnak.

A megújulók terjedésével egyre nagyobb szerepet kap a rendszer kiegyensúlyozása. A termelés mértékét az időjárás befolyásolja, ezért van szükség az így megtermelt energia tárolására.

Létezik egy tároló megoldás, mégpedig a szivattyús-energiatározós erőmű. Egy feltétele, hogy megfelelő természeti adottságokra van szükség. A rendszer két különböző szintmagasságon elhelyezkedő tóból áll, amelyeket csóvel kötnek össze. Ha nagy a fogyasztási igény, akkor a fenti tóbol leengedik, ha többlet áram keletkezik, akkor az alsó tóból szivattyúzzák fel a vizet. Ezek az erőművek körülbelül 70-85 százalékos hatákonysággal tudják tárolni az energiát. Érdekessége, hogy a környezeti adottságok miatt, ezen rendszerek 75 százaléka, tíz országban található.

Közelmúltban azonban megjelent egy új lehetőség, a betonerőmű. At ötlet egyszerű: ha valamit felemelsz, azzal energiát tárolsz, ha leejted, energiát nyersz ki. A beton sokkal sűrűbb anyag a víznél, ezáltal nagyobb energiát képes tárolni egy felemelt betontömb, mint egy azonos térfogatú víztározó. A betonerőmű egy 120 méter magas, motorokkal ellátott hatkarú daruból és a köré helyezett, a karokvál jóval mélyebben fekvő, egymásra pakolt betonhengerekből áll. Ezek egyenként 35 tonna súlyt eredményeznek. Többletenergia esetén a daru felemeli a tömböket, ha pedig áramra van szüksége a hálózatnak, egy szoftver segítségével a leghatékonyabb módon visszaengedi őket a földre, miközben a motor generátorként energiát termel.

Forrás: https://qubit.hu/2018/08/28/itt-az-energiatarolas-jovoje-a-beton